Álmodj velem

Álmodj velem egy éjszakán, Ha gond gyötör, ha bánt magány, Álmodj, ha szíved összetört, Hogyha a bánat meggyötört, Álmodj, ha a sors ott talál Az élet árnyékos oldalán, Ha összeroppantott a bú, S szorítja szíved sok tabu, Álmodjál velem, és ne félj, Bújj közel hozzám és mesélj, Mondd el, mi lelkeden a súly, Ha a rosszkedved szele fúj, Álmodd, hogy mellemen halkan sírsz, S kikönnyezed magadból a kínt, Álmodd, hogy féltelek nagyon, Hogy csókod visszacsókolom, Álmodj velem, ha üres az ágy, Álmodj velem, ha kínoz a vágy, Álmodj, ha szerelemtűz éget, S álmodban átölellek Téged, Álmodd, hogy kebled csókolom, Álmodd hasadra homlokom, S hogy tárt combodon két kezem, Mert tested ízét élvezem, Álmodd, hogy szerelem éhe hajszol, Eperszín ajkaiddal felajzol, Térdelsz, s karom magamhoz láncol, Ujjbegyem a hajadban táncol, Felfalsz, és élvezzük a mámort, S halljuk felettünk repdesni Ámort, Testünket nyila, összetűzi S ajkadat velem összefűzi. Álmodd azt, hogy forr a vérem, Hogy szerelemittasan kérem, Nyílj meg nekem, és úgy szeress, S álmodj magadba engemet! Álmodd, Benned feszülök, várva, Hogy körbefonsz, magadba zárva, És elkap a vágy újra meg újra, Vonaglunk ketten egybeforrva, Aztán azt, hogy a csend megül, Hogy kibújt Hold a domb mögül, S izzadt hajszálad fonalán Fon Neked ezüstfény glóriát, Álmodd kezedet a karomra. Álmodd fejed a mellkasomra, És a csendben hallhatod, Hogy szívem érted dobog! Álmodd, hogy álmod véget ér, Felébredsz, s szíved arra kér, Tegyem igazzá vágyaid, Váltsam valóra álmaid!